Miért is érdemes minket választani?

letölthető Költségvetés Minták

5 centi vagy 15 centi?

Azt szoktuk kérdezni, saját magának, vagy eladásra lesz? Ha saját magának szigetel, akkor inkább 12-nél kezdje. Ne számolgasson, olyan vastagra, ami csak elfér. A dryvit árából a cell vastagság csak egy töredék rész, nyilván nem elhanyagolható, mégsem ezen kell spórolni, mivel ez termeli vissza a költségeket!

A hőszigetelést akár hitelből is érdemes elkészítetni, mivel megtermeli az árát...

Gyakori kérdés: sztirol vagy kőzetgyapot?

A sztirol majdhogynem felébe kerül, mint a kőzetgyapot, viszont éghető és nem szigeteli a hangot, mint a szálas szigetelő... Hogy hol, mi a fontosabb, azt Önnek kell eldöntenie... Többnyire a sztirol győz...

A páraáteresztő szigetelés.. Sokathallani...
Miről is van szó?

- Tisztázandó a rengeteg fura értelmezést, nem arról van szó, hogy a falakon át szellőztetnénk!!!
- A szerkezeti vízről szól a dolog. Pontosan arról, amikor épül a fal, vödör számra használunk vizet is. Annak a víznek, amit a habarcsba keverünk valahol el kell távoznia. Ha bezárjuk párazáró réteggel, abból mindenképen baj lesz.
- A polisztirol nem zárja be úgy a vizet, hogy az ne tudna távozni. Gondoljunk csak a mai építési technológiára, ahol a sztirol kocákból épült falak közé betont szivattyúznak. Az a beton soha ki nem tudna száradni, ha a sztirol nem engedné. Engedi kiszáradni, működik.
- Mindez mellett a gyapotnak, kisebb a párazáró hatása. Ahol a lábazat nem tökéletesen vízszigetelt, megfontolandó inkább gyapotot használni a kritikus részeken.

A padlásszigetelés fontossága

talán akkor látható, ha belegondolunk, a meleg felfele száll! A tető- és padlás-szigetelés hőszigetelő rendszere lehet szálas szigetelőből tűzvédelmi okok miatt, de lehet EPS 80 alapú padlásszigetelésünk is, akár házilag, ha a tetőnk egyébként is fából van… tehát, már nem számottevő indok a sztirol tetőszigetelési rendszerünk ellen, a kisebb tűzállóság. A padlásszigetelő rendszerünk főbb alkotóelemei: minimum 12 cm-es EPS 80 táblák, pisztolyos PUR hab és 6-os OSB lemezek. Ez a padlásszigetelés, járható és a szokásos padlás igénybevételnek tökéletesen megfelelő.
Az padlásszigetelő rendszerünk ára nem megrázó, anyagostul, munkadíjjal 3700-4200 Ft/m2 körül van…

A külső oldali hőszigeteléssel

„megnyerjük” az általában nagy tömegû, jó hőtároló-képességû szerkezetek azon kedvező tulajdonságát, hogy – mintegy – „puffer” megőrzik a meleget, ezáltal kompenzálják a fûtési egyenetlenségből adódó hőingadozást, különösen szakaszos fûtés esetén. Fûtéskor felmelegszenek, majd a fûtés leállását követően a kisebb ellenállás felé, tehát befelé adják le a tárolt hőmennyiség jelentős részét. Hasonlóan előnyös nyári légállapot esetén is a külső oldali hőszigetelés, amikor a külső felmelegedést zárjuk ki azzal, hogy a falak nem tudnak átforrósodni. Kellemes, alacsonyabb hőmérsékletet nyújtanak kánikula esetén is épületeink. Ha a térelhatároló falak belső felén alkalmazzuk a dryvit rendszert, (akár vakolás nélkül) csak festett erősítőkéreggel, akkor a falak télen hidegek maradnak, szinte elkerülhetetlen a hőszigetelés mögötti páralecsapódás és az ezzel járó nedvesedés, penészedés, állagromlás.

Belső oldali hőszigetelés

párakondenzációhoz vezethet a falban Ha elkerülhetetlen ez a megoldás, ami főleg soklakásos társasházaknál gyakorta előfordul (nincs lehetőség az egész épület külső hőszigetelésére, pénzügyi, személyi, egyéb okok miatt) akkor meg kell oldani azt, hogy a hőszigetelő rétegbe és mögé, ne kerülhessen pára, ne történhessen kondenzáció falon, vagy szerkezetben. Ennek megoldása lehet egy magas párazáró-képességû festés, vagy vastag mûanyag tapéta alkalmazása, esetleg párafékező, párazáró betéttel készülő belső burkolat, de minden esetben ajánlott épületfizikában jártas szakember bevonása, véleményének, ellenőrző számításának előzetes bekérése. Elkerülhetetlen annak a kérdésnek a felvetése, hogy: – A dryvit rendszer bezárja az épületet? – Nem engedi „lélegezni” a falakat? Páratechnikai vonatkozásban akkor ideális egy térelhatároló falszerkezet, ha a páradiffúziós ellenállása kifelé csökken. Tehát ha már pára jutott a szerkezetbe.

felbukkanó FOGALMAK:

hőtranszport

többféle folyamat játszódik le- vezetés szilárd anyagban, nyugalomban lévő folyadékban, gázban azaz a határolószerkezet szilárd anyagú rétegeiben kis vastagságú vízszintes légrétegekben, iránytól függően

hőátadás

felület és áramló levegő között helyiség levegője és belső felület között ahol a levegő jellemzően a hőmérsékletkülönbség miatt mozog, külső levegő és külső felület között ahol a szélhatás miatt még intenzívebb a légmozgás

hősugárzás

két olyan felület között, amelyek egymást „látják”belső térhatárolás és külső határolás belső felületei közöttkülső felületek és talaj, burkolat, más épületek között

külső felületek és égbolt között
külső felületek és a Nap között
belső felületek és a Nap között transzparens szerkezeteken át

Ezek a folyamatok gyakran „keverednek”, példáulegy felületen átadás és sugárzás,egy laza szálas hőszigetelésben vezetés és átadás,egy légrétegben vezetés, átadás és a szembenéző felületek között sugárzás További lehetséges forma: a levegő valahonnan valahová áramlik vagy hőmérsékletkülönbség vagy kényszer (pl. szél, szellőztető berendezés) hatására és az áramló levegő hőt is szállít - ez a konvektív transzport. Előfordul légrétegben, laza
szálas hőszigetelő anyagokban.

hőáramlás

Folyadékokban és gázokban a hő általában áramlással terjed. A melegítés révén a folyadékban helyi sûrûségváltozás következik be, ennek következtében anyagáramlás léphet fel. A melegebb térfogatelemek áramlással szállítják a hőt a hidegebb tartományok felé. Ha az áramlás nem alakulhat ki akkor a folyadékban a hő vezetéssel terjed.